Versek

Bodnár Dóra: Csak a falakat nézd

Szeplőid fölött egy angyal,
Kék tükreit láttam.
Alatta az arcod faggyal
Megtelt, s pont előtte álltam.
Rengeteg szilánk, és
A tükör aztán eltört;
Az imánk csak feledés,
Ösztönös és fennkölt.
Ezer apró szilánk, későn,
Borítja a padlót végig.
A hold fénye túl félőn
Szétszóródik az égig'

Áy Krisztina: Rúzsfolt

Megfésültem a hajam,
Kihúztam szemeim,
Kirúzsoztam az ajkam,
S félretettem elveim.

Kisminkeltem magam,
Így hátha ő majd szépnek lát.
Ezzel győzködöm agyam,
Mi csupán egy szép szóra vár.

Egy szép szóra, egy elhintett bókra,
Hogy elhiggyem, elég vagyok.
Húzzon magához egy mámorító csókra
S egy szóért magam neki adom.